A Hunyadi János Általános Iskola Zugló Nagyzugló városrészén, 1954-56 között épült a Nagy Lajos király úti lakótelep építésének első ütemében. Egy, a felvonulási épületekben eltöltött tanév után az 1956/57-es tanévben kezdte meg működését, mint Mogyoródi úti Általános Iskola a 928. tér 12. szám alatt.
Hagyományosan ettől, az új iskolaépületben elkezdett 1956/57-es tanévtől számítjuk a „születésnapunkat”.
Az első tanítási év 380 beiratkozott tanulóval és 17 osztállyal indult: 1-8. évfolyamon egy fiú és egy lány osztállyal, és egy, az első évfolyamon beindult kísérleti zenei, koedukált osztállyal. Ezt a kísérleti zenei osztályt 8 éven át Kodály Zoltán növendéke, Szabó Helga énektanár tanította. Ezzel elkezdődött egy olyan magas színvonalú zeneoktatás, amely alapvetően meghatározta az iskola profilját, és az ének-zene tagozat megalapításához vezetett.
1958-ban egy újabb Kodály tanítvány, Sebestyénné Farkas Ilona kapcsolódott be az iskola zeneoktatásába. Kodály kérésére ő indított és tanított 1-8. osztályig egy újabb kísérleti osztályt, amibe fele arányban olyan gyerekek is bekerültek, akik nem rendelkeztek zenei tehetséggel: bizonyítván, hogy a zenei képességek fejleszthetők. Büszkén állíthatjuk, hogy zenepedagógiai műhellyé vált iskolánk: Szabó Helga, aki a „Kodály-módszer” nagykövete lett Japántól az Egyesült Államokig, itteni munkája és tapasztalata alapján megírta tankönyveit 1-8. évfolyamokra, a zenetagozatos osztályok számára. (Még a mai napig is ebből tanítanak!)
Kodály Zoltán, és később felesége is nyomon követte az itt folyó magas színvonalú munkát, gyakran ellátogatott iskolánkba, vendégeket is hoztak és küldtek különböző európai országokból, sőt a tengerentúlról is, a „Kodály-módszer” megismertetésére.
A kórusok rengeteg rendezvényen, versenyen szerepeltek, gyermekoperákat is bemutattak, hatalmas sikereket arattak itthon és külföldön, több díjat is nyertek.
Az iskola hamarosan „népszerű” lett. A 60-as években már 5-7 párhuzamos osztály indult. Két műszakban, délelőtt és délután (szombaton is!) folyt a tanítás az iskola épületében és a „kisépületben”. (Itt elsősorban az alsó tagozat, a gyakorlati foglalkozások, a napközi, a klubhelyiségek és a zenekari próbák voltak.) Az osztályok létszáma meghaladta a 40 főt, az iskola tanulóinak száma pedig az 1200-at.
A tanárok és a tanulók a szülők segítségével nekiálltak az iskola és környékének rendbetételéhez, parkosításához, a salakos sportpálya kialakításához. Sok diákunk és a kollegánk nosztalgiázva mesél a hatalmas füves udvarról, a rengeteg fáról, a virágoskertről, a rózsabokrokról, az iskola családias környezetéről.
A hatalmas füves udvar, a KRESZ pálya, a salakos sportpályák rengeteg mozgásra adtak lehetőséget. Télen pedig fellocsolták az iskolaudvart. Egész héten - hétfőtől vasárnapig - lehetett korcsolyázni. Volt zene, forró tea, zsíros kenyér, pogácsa.
A diákok tanév közben is rengeteget kirándultak, rendszeresek voltak az egész iskolát megmozgató számháborúk. A nyári táborokban nemegyszer 100 fő feletti gyereklétszámmal sátoroztak a kollegák.
Az iskola kórusai nagy sikereket értek el különféle versenyeken (aranyminősítés, az Év kórusa cím, stb.), és rendszeresen felléptek a Zeneakadémián, rádióműsorokban, a TV-ben. Indultak a Ki mit tud?-on, ahol bejutottak a döntőbe, megnyerték a „Repülj pávát!”, bejárták hazánkat és fél Európát. Tary László tanár úr a „rosszcsontokat” összeterelve fúvószenekart szervezett és irányított; rendszeres közreműködői voltak az iskolai ünnepélyeknek és egyéb rendezvényeket. 1975-ben Pocsai Ildikó tanárnő megalapította az országos hírnevű és sikerű citerazenekart.
Az első klubnapközi kísérletként, 1973-ban indult be iskolánkban. Napköziben felső tagozaton a tanulás támogatásához háromféle (átjárható!) csoport alakult: önálló-, ellenőrzött- és az intenzív csoport. A tanulási idő után 4-től ½ 6-ig, mindenki választhatott 4. osztálytól legfeljebb 3 klubot a szabadideje eltöltéséhez. Volt tűzzománc, kerámia, fotó, linómetsző, rajz, kézimunka, később citera, Zeneország, Amatőr, szójáték, könyvbarát, biológia, kémia, sport, tánc-klub. A legtöbb klubot az iskola szaktanárai vezették, de volt amit a régi tanítványok.
Később csökkent a gyermeklétszám és kialakult az évfolyamonként 2 (néha 3) párhuzamos osztály (egy zene tagozatos és egy normál), és a kabinet rendszerű oktatás.
Darázs Jenő igazgatása alatt bontották le a „kisépületet”, és kezdődtek el az iskola új épületének építkezési munkái a Fráter György utcai oldalon. A mellettünk, 1962-ben megnyitott Pénzügyi és Számviteli Főiskola kollégiumának építése (1974-75) és a volt „korcsolyapálya” helyén épült óvoda (ami ma a Kisebbségi Önkormányzat épülete) jócskán csökkentette az iskola sportpályáinak, udvarának területét, de még így is, iskolánk irigylésre méltó, tágas udvarral és sportpályákkal rendelkezik.
A „szaktantermek” és a diákok „belakták” az új épületet ahová átköltözött az iskolai könyvtár is, és 1986-ban ünnepélyesen átadták a sportpályákat.
Dr. Pászti József igazgatása alatt indult be a nyelvi tagozat, az orosz helyett az angol nyelv oktatása lett a kötelező. A nyelvtagozaton második nyelvként német és a francia közül választhattak a diákok, szülők.
A tornatermi karácsonyi ünnepségek rendszeres karácsonyi koncertté alakultak. Így iskolánk minden tanévben hagyományosan két hangversenyt szervez: karácsonyit decemberben, (ha mód van rá) Kodály Zoltán születésnapján és tanévzárót májusban.
1995-től jelenlegi karnagyunk Igaliné Büttner Hedvig lett a tagozatos felső osztályok szaktanára és a nagykórus vezetője. Az iskola pedagógiai programjában és a helyi tantervében megerősítést nyert az ének-zenei nevelés, mit az iskola egyik fő profilja. A nyelvtagozaton emelt színtű (óraszámú) angol tagozatos osztályok indultak, elkezdődött az informatika oktatás és a mindennapos testnevelés alsó tagozaton.
1996-ban az Zuglói Pedagógiai Szolgálat beköltözött az iskola új épületébe, csak az iskolai könyvtár maradt a helyén.
